Műemlék épületben éttermet működtetni nem csupán megtiszteltetés, hanem komoly felelősség is. A Callas Café & Restaurant esetében mindehhez egy olyan ikonikus környezet társul, amely Budapest kulturális szívében, közvetlenül a Magyar Állami Operaház mellett áll. A helyszín önmagában is történelmi jelentőségű, de amit kevesen tudnak: a Callas működése mára része lett ennek a műemléki örökségnek.
Miért különleges, ha egy étterem műemlék épületben működik? – A Callas történetéből
A Callas Café épülete eredetileg is reprezentatív célra épült: a 19. század végén olyan vendégforgalmat szolgált, amely a frissen megnyílt Operaházhoz kapcsolódott. A korabeli várostervezés egyik célja az volt, hogy az Operaház környékén egy elegáns kulturális negyed jöjjön létre, ahol az előadásra érkezők nemcsak színházi élményt kapnak, hanem társasági életet is élhetnek. A Callas mai helyén működő vendéglátóhelyek generációi mindig közel álltak ehhez a szerephez: már az 1900-as évek elején is kávéház és elegáns találkozópont működött itt.Külön érdekesség, hogy a műemléki státusz miatt a Callas belsőépítészeti megoldásaihoz számos előírás kötődött. A felújítás során például olyan ritka burkolatokat kellett restaurálni, amelyekből ma már alig maradt néhány eredeti darab Budapesten. A mennyezeti díszítőelemek között akad olyan ornamentika is, amely az Operaház belső tereire reflektál — szándékos gesztusként, hogy a két épület esztétikai párbeszédben maradjon egymással.
A Callas art deco terének eredete – és ami mögötte van
Sokan gondolják, hogy a Callas enteriőrje mindig is art deco volt, pedig ez csupán részben igaz. A jelenlegi arculatot egy olyan belsőépítészeti koncepció határozza meg, amely a 20. század első felének európai kávéházkultúráját idézi meg — modern kiegészítésekkel. A falakon látható geometrikus díszítések és az elegáns kék-arany tónusok az 1920-as évek hangulatát hozzák vissza, de a padlóburkolat mintázata például egy eredeti historizáló motívum újraértelmezése.A belső tér különlegessége, hogy minden elemét úgy tervezték: akár nappali fényben, akár esti meleg világításban is „színpadként” működjön. Ez szintén az Opera közelségéhez kapcsolódik — a Callas terét sokszor emlegetik úgy, mint „a város legszebb előcsarnokát egy előadás előtt”.
Hogyan illeszkedik a Callas a műemléki környezethez? – Néhány kevésbé ismert tény
A műemléki környezet miatt létezik néhány olyan szabály, amelyet a vendégek nem látnak, de a Callas működését alapjaiban meghatározza:1. A homlokzaton semmit nem lehet módosítani engedély nélkül. Még egy lámpatest cseréje is műemlékvédelmi jóváhagyást igényel.
2. A belső burkolatok egy részét rendszeresen restaurálni kell.
Ezért tűnik úgy, mintha „mindig friss” lenne a tér — valójában szakértők folyamatos munkája áll mögötte.
3. A bútorokat is úgy kellett megtervezni, hogy illeszkedjenek a műemléki arányokhoz. A székeket például úgy tervezték újra, hogy a háttámla formája harmonizáljon a fali stukkóív ritmusával.
4. A hangulatnak illeszkednie kell a környezethez. A Callas nem lehet túl modern, de nem lehet régies sem — ezt az egyensúlyt a világítás és a színvilág tartja fenn.
A Callas mint építészeti élmény – és miért beszélnek róla külföldön is?
A műemléki épület különlegességét sok turista már messziről észreveszi: az Andrássy út historizáló épületsora között a Callas homlokzata elegáns, arányos és fotogén. Az Opera előadásaira érkező vendégek gyakran a bejárat előtt készítenek képet, mert az étterem és az Operaház együtt olyan látványt alkot, amely Budapestre érkezők számára ikonikus élmény.Érdekesség, hogy több nemzetközi filmes produkció is használta a Callas előtti teret és homlokzatot díszletként, mert a helyszín tökéletesen hozza a „klasszikus európai főváros” látványvilágát. A Callas így nemcsak étteremként, hanem kulturális-kreatív helyszínként is jelen van Budapest térképén.
